Egy tangó tanfolyam közben is jól esnek a friss péksütemények

A finom illatok szép emlékeket ébresztenek

Be kell valljam, odavagyok a hagyományos, jó minőségű pékárúért. Ha megérzem a friss, kovászolt kenyér illatát, azonnal beugrik gyerekkorom egyik klasszikus reggelije, a vajas kenyér egy kis kakaóval. Igen, a gyerekkoromban még voltak igazi pékségek, éppen ezért fogadom olyan jó szívvel, hogy az utóbbi években már nem csak különleges kávézók, hanem igazán egyedi pékségek is fellelhetőek Budapesten.

Miközben munkába megyek szinte mindig beugrok az irodám melletti pékségbe, ahol ha több időm van megreggelizem, ha nincs, akkor csak magammal viszem az épp frissen készült baconos-cheddar sajtos finomságot, de néha elcsábulok egy lekváros bukta felé is. Van egy kedvenc pogácsám és egy „ropim” is, ami csak egy falat, épp ezért ideális társaságokba, én is szoktam haza vinni a családnak.

A kedvenc finomságommal meglepő helyen találkoztam

Ahogy a pékségekben is folyamatosan új embereket látok, arra jöttem rá, hogy nagyon szuper lenne egy olyan program, ahol új arcokkal találkozhatok és ismerkedhetünk meg. Nem gondoltam volna, hogy erre a tánc lesz a megoldás. Ugyan egy-egy bálon részt vettem már, ahol volt vacsora, de nem gondoltam volna, hogy egy tangó tanfolyam során egyáltalán bármilyen kiszolgálást kaphatok.

Egy kedves barátom mesélt nekem a TáncSzalonról, és elmondta, hogy totálisan más, mint amit a táncos programokról elképzelnék. Az egyik legmeglepőbb volt, hogy nemcsak „beesünk”, hanem van egy fogadó időszak, amikor meg tudjuk ismerni egymást, ihatunk egy kávét vagy épp friss pogácsát is ehetünk. Pár hete én is úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a tangó világába, és új kalandba kezdek.

Nem kicsit lepődtem meg, amikor megláttam az asztalt, rajta a finom „ropival” és pogácsával, amelyeket úgy szeretek.

Azonnal volt közös pont, mikor az oktatókkal beszélgettünk, és elmesélték, hogy ismerik a pékséget, hiszen a közelben laknak. Sőt meg is állapítottuk, hogy ismerősök voltunk látásból egymásnak, legalább ez is kiderült, hogy honnan.

Már a tangó tanfolyam elején úgy éreztem, hogy itt jól fogom eltölteni az időm. A többi vendég is hasonló habitusú volt hozzám, a program pedig nagyon szép és elegáns helyszínen került megrendezésre. Na arra sem gondoltam még, hogy a kastélyokon kívül máshol is lehet kandalló a tánctéren.

A legnagyobb élmény mégsem a környezet volt, hanem az, hogy még táncpartnert is szereztek nekem, tényleg semmivel sem kellett foglalkoznom. Ott tudtam lenni a jelenben. Azóta egy táncesten már a barátommal is találkoztam és hálásan köszöntem neki, hogy mesélt a Szalonról, ahol nem csupán az elegáns argentin tangóval ismerkedtem meg, hanem a kedvenc finomságaimat kóstolhatom, minden alkalommal.