A mindennapiság új dimenziója
Minden reggel, amikor belépek saját kis pékségembe, az első mozdulatom ösztönös: mélyen beszívom a levegőt. Az élesztős kenyér, a vajas kalács és a fahéjas csiga illata olyan bensőséges élményt nyújt, amely nem csupán testi érzékelés, hanem afféle lelki horgony is lett számomra. Ez az illat nemcsak emlékeket idéz fel, hanem biztonságérzetet, otthonosságot és egyfajta rítust is teremt. A várandósság bejelentésének pillanata óta ez a tér új, sokkal mélyebb jelentéstartalommal telítődött: az otthonosság, a gondoskodás és a transzgenerációs szeretet szimbólumává vált. Azóta minden nap, minden mozdulat, minden kenyérsütés része lett annak az érzelmi utazásnak, amely a születés csodájához vezet.
A várandósságom időszaka strukturálta át a mindennapjaimat. Már nem csupán kenyérsütéssel és ügyfélszolgálattal telik egy napom: a legapróbb mozzanatoknak is jelentést tulajdonítok. Egy szelet mákos bejgli, egy simítás a megkelt tésztán – mind-mind újfajta esztétikai és érzelmi tapasztalattá vált. Minden kézmozdulat, minden gyúrás és hajtogatás egyfajta meditációvá lett, amelyben nemcsak a kenyér, hanem a saját lelkiállapotom is formálódik. Egyre erősebben formálódott bennem a gondolat, hogy e korszak dokumentálása identitásformáló tett is lehet. Az anyaságra való készülés nemcsak testi, hanem szellemi és érzelmi dimenziókban is zajlik.
Sokáig vívódtam, milyen médiumon keresztül lehetne legautentikusabban megörökíteni ezt az állapotot. Nem kívántam konvencionális, idealizált fotográfiai beállításokat. Ehelyett olyan képekre vágytam, melyekben a fáradtságom, a várakozásom és a csendes örömöm is benne van. A hiteles női fotózás lehetőségei között keresgélve bukkantam rá a kismama fotózás műfajára, és azon belül is Földes Katalin személyére, akinek munkái a természetességet, a hitelességet és a bensőséges vizuális nyelvet ötvözik. A képeiben felfedeztem azt a nyelvezetet, amely nemcsak dokumentál, hanem reflektál is az anyaság komplex érzelmi világára.
A fotózás során Katalin nem irányított, hanem kísért – teret adott a jelenlétemnek, ami ritka érzékenységről és szakmai érettségről tanúskodott. A stúdió falai között egyfajta időn kívüli tér jött létre, ahol a várandósság nem csupán fizikai állapotként, hanem szimbolikus metamorfózisként is értelmet nyert.
A megszületett fotográfiák immár a konyhai polcomon kaptak helyet, kis fából készült állványon. Megnézni őket olyan, mint újraélni egy érzést – egy belső nyugalmat, amely éppoly otthonos, mint a hajnalban készülő fahéjas csiga illata. Ezek a képek nem csupán emlékek, hanem egyfajta vizuális naplóbejegyzések, melyek időről időre segítenek újrakapcsolódni önmagamhoz. Biztos vagyok benne, hogy ha gyermekem világra jön, az első hetek során lifestyle újszülött fotózásra is ugyanide térek majd vissza, mert az élmény, amit kaptam, túlmutatott egy szolgáltatáson: rituálévá vált. Egy olyan rituálévá, amelyben újra és újra megszülethetek – nőként, anyaként és emberként.
A fotózás tapasztalata annyira mélyen hatott rám, hogy húsvéti ajándékként ajándékkártyát vettem több barátnőmnek is, hogy ők is megtapasztalják ezt az élményt. Úgy éreztem, ez nem csupán egy kedves gesztus, hanem lehetőség arra, hogy mások is kapcsolódhassanak saját testükhöz, érzéseikhez és történeteikhez. Azt is fontolgatom, hogy kipróbálom a glamour fotózás vagy akár a boudoir fotózás formáját is – nem hiúságból, hanem hogy dokumentáljam önmagam különböző arcait: nőként, anyaként, humán lényként. Hiszem, hogy ezek az élmények nemcsak önbizalmat adnak, hanem hidat képeznek a mindennapok és a belső világom között.
A kismama fotózás nem csupán vizuális dokumentáció lett számomra, hanem egyfajta affektív visszatükrözés. Egy élmény, amelyhez illatok, fények és érzések kapcsolódnak. Egy tapasztalat, amely újra és újra emlékeztet arra, hogy a testem, az életem és az anyaságra való készülés méltó a megörökítésre – és ezáltal a megélésre is. A fotográfia által nemcsak látom magam, hanem értem is: egy nő, aki pékségében dolgozik, miközben az élet legszentebb folyamatára készül – és közben megtanulja szeretni azt a testet, amely ezt lehetővé teszi.
